Startoldalak: mit lássunk elsőként, amikor megnyitjuk a böngészőt?

A startoldalak hőskorában a cél az volt, hogy minél több minden elférjen egyetlen lapon: időjárás, árfolyam, a kedvenc blogok legfrissebb bejegyzései, levelezés, horoszkóp, egy kis jegyzettömb. A Netvibes, az iGoogle és a hazai próbálkozások mind ugyanazt ígérték: egy pillantás, és mindent tudsz. Kényelmes volt, és nagyon hamar kiderült a hátulütője is.

A kezdőlap nem semleges

Amit a böngésző megnyitásakor elsőként látunk, az nem háttér, hanem napirendi javaslat. Ha a startoldalon tizenkét friss címsor fogad, a reggel első húsz perce valószínűleg a címsoroké lesz, akármi is volt az eredeti szándék. Ha egy üres lap fogad, akkor nekünk kell eldönteni, mit gépelünk be. Ez a különbség kicsi, de minden reggel újra lejátszódik.

A widgetes kezdőlapok legnagyobb csapdája, hogy nincs aljuk. Minden doboz frissül, mindegyikben van valami új, és mindegyik azt sugallja, hogy lemaradunk, ha nem nézünk bele. Egy jól megtervezett startoldal ezzel szemben inkább rövid, mint teljes.

Három beállítás, ami számít

1. Üres lap vagy egyetlen saját oldal. A legegyszerűbb megoldás az üres kezdőlap. Aki szeret valamit látni, készíthet egy egyszerű, saját HTML-fájlt vagy jegyzetet a napi teendőivel, és azt állíthatja be kezdőlapnak. A lényeg, hogy ne frissülő tartalom legyen.

2. Kevés gyorslink, tudatosan válogatva. A gyorslinkek sávja akkor jó, ha munkaeszközök vannak rajta (levelező, naptár, a dokumentumtár), és nincs rajta egyetlen percenként frissülő hírportál sem. Ami a sávon van, azt naponta tucatszor fogjuk megnyitni, ezért érdemes keményen válogatni.

3. Külön helye van a híreknek. A híreknek nem kell eltűnniük, csak legyen saját idejük és helyük: egy hírolvasó, egy könyvjelzőmappa, egy rögzített időpont. Erről szól az RSS-olvasóról írt cikkünk is.

Mi kerülhet mégis a reggeli lapra?

Ha valaki ragaszkodik a gazdagabb kezdőlaphoz, érdemes olyan elemeket választani, amelyek nem húznak tovább:

• az aznapi naptár, mert lezárt, véges lista;
• a saját teendőlista, mert a mi szándékunkat mutatja, nem másokét;
• az időjárás, ha tényleg szükséges, egyetlen sorban;
• egy idézet, egy kép vagy semmi.

Ami kimarad: friss címsorok, közösségi oldal, olvasatlan levelek száma, árfolyamok percenkénti frissítéssel.

Hogyan vegyük észre, hogy működik?

A változás első jele általában bosszúság: a kéz megszokásból begépeli a hírportál első két betűjét, és a böngésző kiegészíti. Ezt érdemes egy hétig csak megfigyelni, nem büntetni. Ha a hét végére ritkábban történik meg, és a reggeli első feladat előbb kerül sorra, a kezdőlap elvégezte a dolgát.

A startoldal ötlete tehát nem rossz: egy helyről indulni jó. Csak az a kérdés, hogy az a hely a mi napunkat mutatja-e, vagy mindenki másét.