Webizen

Reggel · 05–09

Online RSS-olvasó: mire jó ez?

Az RSS-olvasó a mi listánkat mutatja, nem egy címlapszerkesztőét. Mi az a hírcsatorna, hogyan működik az olvasó, és miért jó, ha a hírek egy adagban, reggel érkeznek.

Megjelent:

Ha valaki rendszeresen olvas tíz-húsz oldalt, ismeri a rituálét: sorra megnyitja őket, megnézi, van-e új, és többnyire nincs. Az RSS-olvasó ezt a kört fordítja meg. Nem mi járunk az oldalakhoz, hanem az oldalak friss bejegyzései érkeznek egy helyre, időrendben, egységes formában.

Mi az RSS, egy mondatban?

Az RSS (Really Simple Syndication) egy egyszerű, géppel olvasható formátum, amelyben egy weboldal közzéteszi a legújabb bejegyzéseinek listáját: címet, rövid kivonatot, linket, dátumot. Ezt a listát hívjuk hírcsatornának vagy feednek. Az olvasóprogram ezeket a listákat gyűjti össze, és jelzi, mi az új. Ugyanerre a célra szolgál a hasonló Atom formátum is; a felhasználó szempontjából a kettő között nincs érdemi különbség.

Online vagy telepített?

Az olvasó lehet asztali program, és lehet webes szolgáltatás. Az online olvasó előnye, hogy bárhonnan elérhető, és otthon meg a munkahelyen is ugyanott tartunk: amit egyszer elolvastunk, az mindenhol olvasottnak látszik. A telepített program cserébe gyorsabb, és nem függ egy szolgáltatótól. Ha egy olvasó megszűnik, a feliratkozások listája általában egy OPML nevű fájlba exportálható, és máshová átvihető, így a válogatásunk nem vész el.

Miért jó ez a figyelemnek?

Az RSS-olvasó csendes eszköz, és ez a legnagyobb erénye.

  • A lista a miénk. Csak az jelenik meg, amire feliratkoztunk. Nincs ajánlott tartalom, nincs „ezt is nézd meg”.
  • Van alja. Ha elolvastuk az újakat, elfogyott. A folyton frissülő címlapokkal szemben itt a lista véget ér.
  • Időrendben jön. Nem az kerül előre, ami a legtöbb reakciót váltja ki, hanem ami legutóbb megjelent.
  • Adagolható. Mivel az olvasó gyűjt helyettünk, nyugodtan megnyithatjuk naponta egyszer. Semmi nem vész el közben.

Hogyan állítsuk be?

A legtöbb blog és hírportál kínál hírcsatornát; gyakran a címsorban vagy az oldal alján jelzi egy kis narancssárga ikon, és sok olvasónak elég megadni az oldal címét, a csatornát maga megtalálja. Az első napokban erős a kísértés, hogy mindenre feliratkozzunk. Érdemes ellenállni: húsz jól megválasztott forrás többet ér kétszáznál, amelyből csak a számláló nő.

Hasznos szokás a mappák használata. Egy mappa a napi olvasnivalónak, egy a ráérősnek, amit hétvégén nézünk meg. A számláló kijelzését ki is lehet kapcsolni: a „312 olvasatlan” felirat nem tájékoztat, hanem sürget.

A reggeli adag

A legjobban az a megoldás működik, ha az olvasónak saját ideje van. Reggel, egy kávé mellett, húsz percig, aztán bezárjuk. Ami fontos volt, azt addigra láttuk, ami nem, az estére amúgy is elavul. Ez az egyetlen apró szabály többet segít a portálok közötti ugrálás okozta szétszórtságon, mint bármilyen tiltás.