Interjú: exergum.org

Még egy interjú a sorban, ezúttal az exergum.org oldal készítőivel. Az oldal lényegében egy közös blogként/portálként, stb. definiálható, ahova kifejezetten szubjektív véleményeket lehet beküldeni, és amit egy közösségi háló egészít ki, de ennél azért jóval többet tartogat számunkra. Ennél több is ki fog derülni persze az interjúból, így inkább térjünk is rá a kérdésekre.

Pontosan ki, kik vagytok, milyen cég/magánszemély/társaság áll az oldal mögött? Mutassátok be egy kicsit magatokat!

Az oldalt az Egyesület a Gyakorlati Filozófiáért nevű működteti.  Ez egy politikai pártoktól és szlogenszerű ideológiáktól független egyesület, melyet  végzős filozófushallgatók hoztak létre pszichológus- és pedagógushallgatóval együtt.

Mikor, és miért merült fel bennetek az oldal elkészítésének ötlete?

Az exergum (http://exergum.org) több lépésben alakult ki egy korábbi tervünkből. Először egy nemzetközi sajtószemle-oldalt hoztunk létre Külföldi Figyelő néven (archívuma: http://exergum.org/index.php/kulfoldifigyelo). Szerettünk volna új témákat, a magyar közgondolkodásban viszonylag friss megközelítéseket bemutatni a nemzetközi sajtó elgondolkodtatóbb cikkeinek napi szemlézésével és továbbgondolásával. Hamar elégedetlenek lettünk azonban a hagyományos portál alárendeltségi viszonyaival, amely kevés teret hagy az olvasónak a részvételre, a vitatkozásra. Elvégre nem az volt a célunk, hogy bennünket olvassanak, hanem hogy bizonyos gondolatokon elkezdjenek tovább gondolkodni.

A Külföldi Figyelő átalakításainak sorozatában jutottunk el egy olyan portál ötletéhez, amely mindenki számára lehetőséget ad arra, hogy megjelentesse saját írását és amely összekapcsolja mind az írásokat, mind az embereket. Saját írást megjelentetni ma már bárhol lehet az interneten, az exergumon azonban az ezek írások összekapcsolódhatnak. Olyan vitákat lehet létrehozni, melyekhez több írás is csatlakozik, azaz egy cikkhez hozzá lehet szólni egy másik cikkel. A hagyományos fórum- vagy blogstruktúrákkal az volt a legfőbb bajunk, hogy alárendeltségi viszonyt hoznak létre a cikkíró és a hozzászólók között (ezt egyes blogszerzők ki is aknázzák). Az exergum, szándékaink szerint, sokkal egyenrangúbb vitát tesz lehetővé, ahol senki sem sajátíthatja ki a vélemény kifejtőjének szerepét.

Az exergum egy közösség is egyben, ahol ugyanúgy lehet ismerősöket keresni, fényképeket böngészni, csak itt értelmes vitákat is lehet folytatni a másikkal. Nem titkolt célunk, hogy az emberek a véleményük kifejtésével megismerjék egymást, és az együttgondolkodók (vagy éppen a másként gondolkodók!) akár barátságokat is köthessenek. Olyasmi ez a lehetőség, mint a multikulturalitás (ez azonban nem pusztán divat-attribútum, hanem társadalmi hidak létrehozására alkalmas potenciál).

Mi van az Exergum név mögött, honnan jött ez a név?

Az exergum egy latinizált görög kifejezés, amely az utóbbi időben a posztmodern irodalomtudományban terjedt el. Mi azért használjuk, hogy alapjelentésének megfelelően (”a művön kívüli”, “a művön túli”) kifejezze mindazt, ami az egyes írásműveken túl található: a vélemények ütközését, a továbbgondolást, a közösséget.

Miért gondoljátok, hogy érdemes idelátogatniuk az embereknek?

Az exergum, ahogy az első kérdésnél megfogalmaztuk, nem csupán egy néhány extra funkciókkal felruházott közösségi portál, hanem egy alapvetően új véleménykifejtési struktúrát próbál megvalósítani.

Hogyan látszik ez a felhasználó szemszögéből?

• Hozzá lehet szólni egy cikkhez egy másik cikkel, azaz
• nincs különbség fórumozó, blogger, kommentező között
• Egy olyan közösségi háló, ahol a bejelölgetésen túl megismerhetem és megvitathatom a másik véleményét, sőt ismeretségeket köthetek együttgondolkodás (vagy éppen az ellenkezője) alapján.

Az exergum azzal is többet nyújt, hogy mindezt mesterséges intelligencia eszközökkel támogatja (http://exergum.org/index.php/kozossegi/403). Már most is működik az a funkció, amely a látogatási minták alapján javasol a felhasználónak őt érdeklő cikket, profilt, vitát, képet vagy más tartalmat. A jövőben pedig még több NLP (természetes szövegek számítógépes feldolgozása) eszközt akarunk bevonni.

Amúgy szerintünk van néhány funkció, amely még ha nem stratégiai újdonság is, azért örülnénk, ha minden portál rendelkezne vele: cikkek és hozzászólások automatikus mentése gépelés közben vagy az ismerősök tisztán Javascriptes térképe.

Milyen funkciókat terveztek megvalósítani a közeljövőben?

Már dolgozunk annak megvalósításán, hogy a felhasználók közvetlenül feltölthessék már meglévő, Word-ben és hasonló programokban írt szövegeiket (mondjuk egy szakdolgozatot) és azokat egy “online könyvolvasó” alkalmazás segítségével nyomtatáshűen lehessen megtekinteni. Ezek az írások ugyanúgy részt vehetnek a vitákban, szóval - szerintünk - érdemesebb ide feltölteni a szövegeket, mint egyszerűen csak kitenni egy PDF fájlt valahova.

Szeretnénk még több mesterséges intelligencia eszközt bevonni, amint ezt energiánk és az exergumos “szövegkorpusz” nagysága lehetővé teszi. Mindenképpen tervezzük, hogy a gép automatikusan sorolja be a cikkeket a témákhoz (ez jóval egyszerűbb feladat, mint elsőre gondolnánk), de hosszabb távon szeretnénk egy színvonalas (magyar szótövesítés, látens szemantikus indexelés) belső keresőt is, amely képes lenne felismerni a hasonló cikkeket (a témabontáson belül is).

Kiknek szánjátok az oldalt?

Mindannak, aki úgy érzi, van mondanivalója politikai, irodalmi, művészeti, társadalmi vagy informatikai témákról. Semmiképp sem szeretnénk követni azt a szemellenzős marketing stratégiát, hogy márpedig ez az oldal csak és kizárólag ennek és ennek a célcsoportnak készült. Az oldal szellemiségével nem tartjuk összeegyeztethetőnek azt, hogy mi mondjuk meg, hogy minek kell történnie az oldalon. Persze vannak elképzeléseink és érveink erről, de azt gondoljuk, hogy egy viszonylag nagy, de káoszt nem eredményező szabadság biztosítása jót tesz az oldalnak, és a felhasználói kreativitásnak.

Pontosan hogyan működik az oldal, miket használtok a háttérben?

A szerveroldali kód alapvetően SQL tárolt eljárásokra (procedures) épül (elvégre az exergum egy adatintenzív alkalmazás). PHP-t inkább csak a megjelenítési rétegben használunk (a standard template engine, a Smarty bevonásával). Sebességkritikus helyeken (pl. a látogatási minták jóslásánál) pedig C kódot alkalmazunk. Nem használunk csupán doktríner vagy divat-okokból AJAX-ot, hanem csak akkor, ha szükségesnek látjuk (mondjuk úgy, hogy szeretnénk, ha a keresőgépek is tudnák indexelni az oldalt). Van viszont automatikus mentés gépelés közben (ha ez nem AJAX, akkor semmi sem), Javascript-es WIYSIWIYG szövegszerkesztő és kliensoldali ismerőstérkép-rajzolás az utóbbi időkben felkapott Canvas Draw segítségével. (Az utóbbi kettő kivételével minden komponens saját fejlesztés.)

A fejlesztéshez sokat használtunk Linuxot és a “modern idők emacs-át”, az Eclipse-et (Zend IDE és CDT). Az üzemeltetéshez a jelenleg bevett megoldásokat alkalmazzuk: 64 bites AMD architektúra, Debian (Etch) Linux, Apache, Postfix, Nagios stb.

Mióta foglalkoztok webfejlesztéssel?

Az egészet Office 2003-ban rajzoltuk meg egy kicsit hiányos tutorial segítségével. (Na jó: van olyan csapattag, aki profi grafikus vagy aki már akkor készített honlapot, amikor a Novell Netware még innovatív webplatform volt és amikor még külön kellett telepíteni a Trumpet Winsock-ot az internetezéshez. (Valakinek még rémlik?) De főállásban senki sem webfejlesztő vagy grafikus közülünk.)

Szerintetek az oldal webkettes-e?

Amennyiben webkettő alatt azt értjük, hogy a befogadók helyett résztvevőkké válnak az internetezők, akkor az exergum mindenképpen webkettes. Azonban, amint a “2.0 ideológia” több kritikusa rámutatott erre, a webkettő könnyen involválhat látens hierarchikus hatalmi struktúrák kialakulását (nem kell messzire mennünk a példákért: az Index holdudvarába tartozó egyes blogokon például a szerző hozzászólásai kiemelt színnel jelennek meg). Az ilyen ideológia távol áll az exergum-tól, hiszen éppen az a célünk, hogy az egyenlőségen alapuló együttgondolkodás lehetőségét teremtsük meg.

Ezt az ambivalens viszont egyébként a technológia szintjén is meg lehet fogalmazni. Egyfelől az oldal webkettes, sőt itt-ott AJAX-os, másfelől van valami a webkettő technológiájában, amiben mi nem kívánunk részt venni: Bármennyire is innovatívnak tűnnek a webkettes oldalak, mégis mintha teljesen figyelmen kívül hagynák a természetes szövegeket feldolgozó számítástechnika utóbbi harminc éves fejlődését. A webkettes körökben rituálévá nemesedett felhasználói címkézés (a felhasználó megmondja, hogy melyik szavak jellemzőek az írására - a ‘tag’-ek) például már a nyolcvanas években is kőkorszakinak számított.

Az exergum már most alkalmaz egy intelligens látogatási minta alapú oldaljavasló rendszert, a közeljövőben szeretnénk bevezetni egy automatikus cikkosztályozó algoritmust, és más hasonló eszközök is készülődnek a látóhatáron.

Van még valami, amit szívesen elmondanátok az oldal kapcsán?

Nem tennénk nagyobb összeget arra a fogadásra, hogy egyetlen hiba már sincs a rendszerben vagy oldaldizájnban, de nagyon  örülnénk, ha annyira hasznosnak-érdekesnek bizonyulna, hogy minden hiba hamar kiderülne. Még egy dolog: (még) nem jutottunk el a felhasználói visszajelzések iránti (teljes) apátia állapotába, sőt kifejezetten örülnénk, ha elmondanátok a véleményeteket.

Köszönöm az interjút!